Osztolykán Ágnes szerint a közmunka egyfajta „tűzoltás”, de nem az a lehetőség, ami az embereket az elsődleges munkaerőpiacra visszatereli. Az LMP-s országgyűlési képviselő a közmunka-programmal kapcsolatban annak a véleményének is hangot adott, hogy közmunkásként elsősorban a hátrányos helyzetű roma lakosságot foglalkoztatják majd, mivel a kistelepüléseken ez a réteg csak a közmunkából tud megélni. Mindez az oktatással is összefügg, hiszen sokaknak szakmájuk sincs. Ezek az emberek azért tudják mindössze segélyből vagy közmunkából fenntartani magukat, mert a szegregáció továbbra is megoldatlan probléma maradt – hangsúlyozta az LMP-s képviselő a Beszélő folyóirat által szervezett október 1-ei rendezvényen.
Az esten több előadás is elhangzott a közmunka-programmal kapcsolatban. Szikra Dorottya, szociológus szerint lehetetlen lesz 600 ezer embert közmunkára fogni. „A gyöngyöspatai mintaprogram azt mutatja, hogy az új közmunka-terv egy cigányellenes intézkedés, kifejezetten a cigányok, ill. a szegények kontrollálásáról szól. A kormány ezzel megpróbálja az alsó középosztályt megnyugtatni, hogy leválasztja róluk a legszegényebb sorban lévőeket”.
„A kormány közmunkaterve a Gyurcsány-kormány programjának központosított utóda. Igazi mintája azonban a Gömbös-kormány antidemokratikus és kollektivista munkaterve. Sőt a mai program nagyobb jogfosztást valósít meg, mint a példakép” – mondta a szociológus.
Szikra Dorottya előadásában elmondta: A mai közmunkaprogram az 1930-as évek programjához hasonlít, bár az 50-es években bevezetett KMK intézményének bevezetésével és a munkakerülők szankcionálásával is hasonlóságot mutat. Gömbös Gyula 1932-es Nemzeti Munkatervének negyvenötödik pontja előírja: segély helyett munkát kell adni az embereknek. Ekkor azonban a városi munkanélkülieknek mindössze tíz százalékát tudták foglalkoztatni, és még ott voltak a nyomorban tengődő vidéki gazdasági munkások is, akiknek a gazdasági világválság következtében nem jutott munka. A Nemzeti Munkaterv – a Fidesz is így nevezte el programját, majd az elnevezést májusban változtatta Magyar Munkatervre – munkanélküliek körülbelül 3%-ának adott munkát. A különbség annyi, hogy ekkor ínségmunkának nevezik a közmunkát.
Köllő János munkaszociológus elmondta: a közmunka-kötelezettség bevezetése és a segély csökkentése a későbbiekben sem javította az elhelyezkedési esélyeket, ugyanakkor jelentősen visszavetette a segély-kérelmek számát. A „segély helyett munka programja” helyett a „segély helyett semmi” valósult meg az első Orbán-kormány idején.
Köllő János abban egyetért Szikra Dorottyával, lehetetlen hogy több százezer ember közmunkásként dolgozzon. A szociális segélyezetteknek eddig mindössze tíz százaléka dolgozott, most körülbelül húszezer ember végez közmunkát, a jövőben legfeljebb százezer ember fog – mondta a munkaszociológus.
Ferge Zsuzsa szociológus szerint a feketemunka közelebb visz a piachoz, mint a közmunka, mert az mégis piaci feltételek közt megy. Az európai pénzekből már réges-régen meg kellett volna valósítania a kormánynak azokat a nagy terveket, amelyeknek hosszú távon is pozitív hatása lenne.
Még kevesebb a segély és a munkabér, mint korábban, illetve az önkormányzatok és a hatóságok befolyása nőtt a munkások felett, ezzel a megélhetést veszélyeztetik – mondta a szociológus.
Herfort Marietta
